Varga Ákos: Esettanulmány a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetéről DOI SZÁM: I. A szövetség és a szervezet múltja:
A MTESZ
Szövetséget 12 önálló egyesület szakmai érdekképviseleti célból alapította 1948-ban.
Mára egyesületeinek száma kibővült 40-re, és tagjainak száma azóta meghaladja a
70 ezret is. A MTESZ
egyesületek tevékenysége a technika, a természettudományok és a gazdaság egész
területére kiterjed. Eltérő múltjukból, taglétszámukról és szakmai
sajátosságaikból eredően sokszínű képet mutatnak. Az
egyesületek önállóan tevékenykedő, független közhasznú szervezetek. A
megvalósítani kívánt feladataik azonban számos esetben megkövetelik a
társ-egyesületekkel való együttműködést, a szorosabb összefogást. A MTESZ
Szövetség ezeknek a helyzeteknek a segítésére jött létre. Kiemelkedően jelentős
ez, amikor olyan összetett problémákról van szó, mint az eredmények összegzése,
a kialakult közös álláspont képviselete, a regionális kérdésekben való
szükséges vélemény kialakítása vagy a szakterületek egyeztetése és szakemberek
bevonása. A Szövetség
akkreditált Képzési Központja és kihelyezett területi intézetei a felnőttképzés
és továbbképzés számos területein látnak el szakmásító és kredit pontokat
biztosító képzéseket. Ezek a megyei szervezetek a települési önkormányzatokkal
kötött megállapodások alapján végeznek területfejlesztési, régió és kistérség-fejlesztési
feladatokat a megyékben. A MTESZ
kiemelkedően közhasznú, önfinanszírozó civil szervezet. A közhasznúságot az alapszabály
konkrét, államilag és jogszabályban elismert tevékenységek megnevezésével
tünteti fel, ami a következőképp hangzik: "A
Szövetség célja a reálértelmiség szakmai tudományos értékeinek védelme és továbbfejlesztése,
az autonóm tagegyesületek közös törekvéseinek szolgálata, közös érdekeik
képviselete, a szakmai-tudományos fejlődés előmozdítása, a tudományos műveltség
terjesztése és a tudományos eredmények gyakorlatban történő alkalmazásának
segítése." (MTESZ 2012) „Az 1956-os forradalmat követő években,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében gomba módra nőttek ki a földből az új üzemek, s
ez felgyorsította a felsővégzettségű szakemberek megyébe érkezését.”
(Scholtz, 2008). A szakemberek továbbképzésük, társadalmi aktivizálásuk
érdekében a MTESZ keretén belül működő Egyesületeket alapítottak. A közös
érdekek érvényesítésének érdekében ezek az egyesületek 1962-ben elérkezettnek
látták az időt, hogy közös intéző bizottságot is létesítsenek. Ennek hatására sokasodtak
az előadások, tanfolyamok, nemzetközi kapcsolatok indultak, ami további
egyesületek alakulását is eredményezte. A feladatok ilyen mértékű növekedéséhez
már elkerülhetetlenné vált, hogy a munkához helyiségek és adminisztratív
létszám is rendelkezésre álljon. A megye akkori vezetői hasznosnak és fontosnak
ítélték a kibontakozó eredményeket, ezért erkölcsi és anyagi támogatást is
biztosítottak a munkához. Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében ennek köszönhetően 1962-ben alakult meg a MTESZ megyei szervezete. A kezdetekkor
az irodaházban kapott helyiségeket, majd 1974-ben a Víz utcán kapott önálló
ingatlanban elhelyezést. A MTESZ növekvő szerepvállalásával összhangban az
1970-es évek második felében széles körű megyei összefogással közös beruházásra
került sor a TIT-tel és Közgazdasági Társasággal, amely eredményeként 1982-ben
átadták az Országzászló (akkor Lenin) téri Tudomány és Technika Házat. A
hetvenes-nyolcvanas években dinamikusan bővült a megyei csoportok száma, amelynek
eredményeképp megannyi egyesületi és szakmai rendezvény kapott otthont a
Tudomány és Technika Házában. A társadalmi rendszerváltozást követő gazdasági rendszerváltozás jelentős mértékben érintette az egyesületi munkát és tevékenységet. A korábbi sikeres műszaki hónapok elmaradtak, melynek hatására visszaesett a Technika Házában megrendezésre került rendezvények száma is. A rendszerváltozás a Technika Házát üzemeltető megyei szervezet életében is nagy változásokat hozott. „A korábbi költségvetési támogatási helyzetből egyszeriben piaci alapon működő társadalmi szervezetté vált. Bár az Országgyűlés a kilencvenes évek közepén orvosolta a MTESZ problémáját, és éppen az országos technika ház hálózatnak köszönhetően ismét kapott állami támogatást, abból semmi sem érkezett a vidéki házak fenntartási költségeire. A megyei szervezetek így sokszor erőn felüli munkával tartották fenn a "rájuk szakadt" Technika Házakat.” (Losonczi, 2008)
II. A szervezet jelene
A szervezet alapvetően projekttevékenységet végez hátrányos
helyzetű felnőttoktatás és szakképzés területén. Jelenlegi célja a folyamatos
bővülés, minél több pályázat elnyerése az adott területen, ami egyelőre elég
jól valósul meg, mert idén minden kiírt pályázatukat megnyerték. Van egy
határon átnyúló együttműködéssel megvalósuló nyertes HURO pályázatuk, amely
főleg kompetenciafejlesztéssel foglalkozik. Több TÁMOP támogatásuk is fut
jelenleg. Ezek között van reintegrációs programjuk, alacsony foglalkoztatási
eséllyel rendelkezők számára képzésük és felnőttképzésben létrejött jó
gyakorlatok terjesztésére irányuló projektjük. A szervezet továbbá közszolgálati tevékenységet is végez, melyben főként információs, tanácsadási és felkészítési feladatokat lát el. Ennek jegyében kis- és középvállalkozásoknál közreműködik partnerkeresési és kapcsolatépítési ügyekben. Az új Széchenyi Terv megyei információs pontjaként segíti a pályázatokon való részvételt. A lakossági energiatakarékossági programban tanácsadási és pályázat segítési szerepe van. Szakmai konferenciákat szervez és bonyolít le.
III. A szervezet humánerőforrás
sajátosságai
A szervezet törzsfeladatait 3 fő látja el: ők az ügyvezető
igazgató, a gazdasági vezető és az oktatásszervező. Ezek a kollégák a szervezet
alapfeladatainak működését biztosítják és munkájuk független a szervezet egyéb
pályázati projektjeitől. A szervezet további munkatársainak számát és
munkakörét az elnyert projektek mennyisége és jellege határozza meg. A projektekben
ellátandó feladatokat specifikusan, személyre szabottan osztják ki, melyek
során a menedzsment ügyel arra is, hogy ne legyen túlságosan homogén a
munkaköre egy-egy személynek sem. Ezáltal tudják biztosítani a szervezetben a
változatos, a rutin feladatoktól mentes munkatevékenységeket a dolgozók
számára. A gyakorlatban ez azt jelenti például, hogy ha valaki az egyik
projektben szakvezető, akkor a másikban például mentori szerepet kap. A szervezet humánerőforrás biztosítására jellemző, hogy ismerősi
környezetből, illetve a munkaügyi központon keresztül töltik fel az üres
pozíciókat. A megfelelő szakember kiválasztása során a civil szférában
egyedinek számító módszert alkalmaznak, az ún. versenyvizsgát. A versenyvizsga
egy három lépcsős kiválasztást jelent, ahol helyben kell feladatokat végezni
szabadkézzel és számítógépen is. Zárásként pedig egy személyes beszélgetés
dönti el a felvételt. Ez jól mutatja, hogy a versenyszférához hasonlóan sokkal
inkább a gyakorlatias tudás érdekli őket, mintsem a szakmai végzettséget adó bizonyítványok.
Az ösztönzésmenedzsment elemi közül elsődlegesen az anyagi
jellegű ösztönzőket alkalmazzák, és ezt tartják egyben a leghatékonyabbnak is. A
pénzbeli jutalom mellett persze fontosnak vélik a szóbeli elismerést, a
közösségi együttléteket (pl. egy nyertes pályázat megünneplése vagy év végi
záró vacsora), ha valaki jó munkát végez, azt feljegyzik, és ha lehet,
honorálják. Nagyban támogatják a munkatársak egyéni fejlődését. Ez
megvalósul saját vagy más szervezet által rendezett konferenciákon való
részvételben, amelyekre heti rendszerességgel küldenek egy-egy munkatársat. A
munkatársak rövidebb-hosszabb idejű képzéseken történő részvételét – részben
anyagilag, részben pedig munkaidő kedvezménnyel – szintén ösztönzi és támogatja
a szervezet. Az Egyesület vezetősége úgy gondolja, hogy a munkatársak szakmai
továbbképzéséből és ennek támogatásából a szervezet profitálhat és mindez
megtérülő befektetés. A vezetői utánpótlás biztosítását a szervezet könnyűnek értékeli, amelyet belülről, a munkatársak folyamatosan bevonásával, tudatos felkészítésével lehet megvalósítani.
IV. A szervezetben magvalósuló önkéntes
tevékenység jellemzése
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei MTESZ, a többi MTESZ-hez hasonlóan
nem egy klasszikus önkéntes fogadó szervezet. Az önkéntesek számára
nincs egy kimondott szűk speciális tevékenységkör, amit elvégezhetnének. Itt az
emberek a munkahelyük mellett dolgoznak, hogy plusz szakmai tevékenységet
folytathassanak önkéntesként. Az általuk ellátott feladatok pedig a szervezet alaptevékenységének
részét képezi. Az önkéntesek mindegyike magasan kvalifikált. Nem jellemző
közöttük a cserélődés, hiszen aki elkötelezi magát, az több éven keresztül
végzi itt a munkát. Mindegyikük, ahogy az ügyvezető igazgató is mondta: „szerelemből, szakmai megbecsülésből”
vesz részt a szervezet munkájában. Amikor pedig elérik a nyugdíjas
kort, és ott hagyják a főállásukat, akkor már jelentősen több idejük jut a
tudományos feladat végzésre, így nagyobb felelősséget vállalnak. A szervezet tagegyesületeiben végzett tevékenységeket mind önkéntesek végzik, és senki nem kap értük fizetést. Ennek rengeteg előnye van. Azokat a feladatokat, amelyeket nem tudnának elvégezni a munkatársak, azokat magukra vállalják. Akár szervezeti szinten, vagy akár egyéni szinten is. Érdekes sajátosság így a szervezetben, hogy önkéntesek koordinálnak más önkénteseket is.
V. A szervezet szerepe és hozzájárulása a térség
társadalmi-gazdasági fejlődéséhez
Elsősorban a szakképzett munkaerő képzésére helyezik a hangsúlyt, mert Magyarország legégetőbb problémájának a munkahelyteremtést tekintik. Korszerű szakmai képzést és kompetenciaképzést valósítanak meg stratégiájuk céljaként, annál is inkább, mert úgy látják, hogy országunkban még nagymértékű a képzetlen munkaerő, akik csak akkor tudnak munkaerőpiacra kerülni, ha megfelelő képzésben részesülnek. Mindemellett hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci reintegrációjával is foglalkoznak már több mint 10 éve. Ezzel kívánnak hozzájárulni a térség gazdasági fejlődéséhez, a hátrányos helyzetű rétegek szocializációjához és életminőségük javításához.
VI. Az
interjú során szerzett személyes benyomások, tapasztalatok
Egy szervezet sikere vagy sikertelensége nagymértékben múlik
a vezetés és az ott dolgozó munkatársak közötti kapcsolat, együttműködés és kommunikáció
milyenségén, színvonalán. A vizsgált szervezet esetében az a tapasztalat, hogy a
vezető személye nagyban meghatározza az egész szervezet működését, és
egyszersmind oka is az eredményes munkavégzésnek. Megnyilvánul ez abban, hogy nagyon
logikusan és egyszerűen állnak a felmerülő problémákhoz, valamint sokrétű
egyéni tapasztalatokat emelnek be a szervezeti életbe. Ezt mutatja az is, hogy a
roma származású munkatársuk sokat segít a roma képzési célcsoportokkal való
kapcsolattartásban, a résztvevőknek a képzésben tartásában és motivációjuk
folyamatos fenntartásában. A szervezet bevallása szerint a visszajelzések azt
mutatják, hogy így gördülékenyebb az együttműködés, és a roma felnőtt tanulók is
könnyebben követik és fogadják meg a roma származású kollégától kapott
útmutatást ezekben a képzésekben. Példaértékű az is, hogy előtérbe helyezik a tényleges
gyakorlatias tudást a képzéseikben és a munkatársak kiválasztása során is. Időt
fordítanak a munkatársak kiválasztásakor arra, hogy a szakmailag legmegfelelőbb
embert alkalmazzák. Az Egyesületben figyelemmel kísérik azt is, hogy a
munkatársak mindegyike tisztában legyen az egész szervezet működésével és
képviseljék annak céljait. Fontosnak tartják, hogy a munkatársak ismerjék
egymás feladatait, annak érdekében, hogy szükség esetén helyettesíteni tudják a
másikat, vagy ha felhalmozódik valakinek a feladata, akkor be tudjanak segíteni
egymásnak. Összességében elmondható a szervezetről, hogy a válság ellenére is folyamatosan bővülő szervezeti tevékenységstruktúra jellemzi, mely a jó csapatmunkának és a korszerű vezetői munkának köszönhető.
Források: MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE (2012) A MTESZ története.http://www.mtesz.hu/01menu/011index.htm LOSONCZI László (2008) Visszalépés. In MTESZ Híradó 2008 XXX. évfolyam 1. szám 1-2. p. SCHOLTZ Béla (2008) Tudomány és Technika Háza Nyíregyházán. In MTESZ Híradó 2008 XXX. évfolyam 1. szám 2. p.
Elérhetőségek: Székhely: 4400 Nyíregyháza Országzászló tér 8. Telefonszám: 06/42/506-342 E-mail: losonci@mtesz.hu Web: http://79.172.211.250/~nyiregyh/index.php?option=com_content&
view=category&layout=blog&id=36&Itemid=1 Vezető neve: Losonci László
|